GRÁNIT
A gránit, többnyire kvarcból , alkáli földpátból és plagioklászból áll. Magas szilícium -dioxid- és alkálifém-oxid- tartalmú magmából képződik, amely lassan lehűl és megszilárdul a föld alatt. Gyakori a Föld kontinentális kérgében, ahol magmás behatolásokban található meg. Ezek mérete a mindössze néhány centiméteres töltésektől a több száz négyzetkilométernyi kiterjedésű batolitokig terjed.
A gránit, többnyire durvaszemcsés kvarcból és változó arányú földpátból állnak. A legtöbb gránit csillámot vagy amfibol ásványokat is tartalmaz. A gránit szinte mindig masszív, kemény és szívós. Ezek a tulajdonságok tették a gránitot az emberi történelem során széles körben elterjedt építőkővé. A száraz gránit olvadáspontja környezeti nyomáson 1215–1260 °C, azonban víz jelenlétében 650 °C-ra csökken. A gránit kémiai összetételének globális átlaga 72%-ban szilika, 14% timföld.
A kis kalcium tartalmú kövek jobban ellenállnak magasabb savas tartalmú élelmiszerekkel és tisztítószerekkel érintkezésnek. Ha természtes követ szeretne, akkor konyhapultra elsősorban a sötét kövek ajánlottak. Javasolt megfelelő impregnálószer használata, mely olaj és vízfolt ellen nyújt védelmet a természetes gránit anyagból készült termékeknek, valamint megakadályozza az elszíneződést és a foltosodást.
Időjárás
A fizikai mállás a természetben a gránit tágulásának és repedésének eredménye. A gránit kémiai mállása akkor következik be, amikor a hígított szénsav , valamint az eső- és talajvizekben jelenlévő egyéb savak megváltoztatják a földpátot a hidrolízisnek nevezett folyamat során. Az éghajlati változások a gránitok mállási sebességét is befolyásolják. Körülbelül kétezer éven keresztül a Kleopátra tű obeliszk domborművei túlélték keletkezésének száraz körülményeit, mielőtt Londonba szállították volna. Kétszáz éven belül a vörös gránit drasztikusan megromlott az ottani nyirkos és szennyezett levegőben.
Exportáló országok
A modern gránit fő exportőrei közé tartozik Kína, India, Olaszország, Brazília, Kanada, Németország, Svédország, Spanyolország és az Egyesült Államok
Különbség a márvány és a gránit között
Bár a két kőzet nemcsak külsőleg, tulajdonságaikban is hasonlóak, mégis számos dologban különböznek, melyek segítenek eldönteni, melyik a jobb választás.
Először is, már a keletkezésük is teljesen eltérő. A márvány hosszú idő alatt, egy különleges metamorfózis során alakul ki. A Föld mélyében lévő mészkő nagy nyomás és hő alatt kikristályosodik, majd a kőzetlemezek mozgásainak köszönhetően kerül a felszínre. Ezzel szemben a gránit egy mélységi magmás kőzet, ami azt jelenti, hogy a magma megszilárdulásával keletkezik, viszont az ilyen kőzetek gyakran nem jutnak ki a magmakamrából és a lehűléshez is rengeteg idő, az az több ezer év, szükséges.
Bár megjelenésre sokan összekeverik a két kőzetet, az előbbire az örvényes erezet, míg az utóbbira inkább a petty szerűség jellemző. Fontos megemlíteni, hogy a márványban található vas-oxid miatt a kőzet színe elsárgásodhat, valamint a benne lévő szén-dioxid mállást okozhat és a rajta megtelepedő mohák és zuzmók is roncsolhatják. Ezzel szemben a gránit nem foltosodik, nem mállik és a mohafélék sem telepednek meg rajta, mondhatni, mindennek ellenáll. Ugyanakkor, hasonlóság a két kőzet között, hogy rendkívül nagy színskálával rendelkeznek, de a márvány leginkább csak fehér és fekete színekben elérhető, az eredeti vörös márvány szinte megfizethetetlen.
Sajnos a márvány ellen szól még az is, hogy a színe és csillogása nagyon hamar, visszafordíthatatlanul megkopik, majd elveszik. Persze, ennek megakadályozására ma már többféle módszer is létezik, de mindegyik igen drága mulatságnak bizonyul. Ezzel szemben a gránit egyik legnagyobb előnye, hogy időtálló, masszív kőzet, nem kopik, jól bírja a hőt, a karcolásokat és a tisztítószereket is, ezért nemcsak a sírokhoz, de a konyhapultokhoz is kíváló alapanyag. A márvány ezzel szemben elég érzékeny, tisztítására is csak nagyon enyhe, nem savas tisztítószert ajánlanak, mivel a savak és azokat tartalmazó ételek vagy italok (például: ecet, bor, citrom) könnyen kikezdik a márvány felületét és a roncsolás nyomát sem lehet eltüntetni. Magyarországon a legismertebb márványból készült szobrok a Magyar Állami Operaház szfinxei, illetve carrara-i márványból készült Vörösmarty Mihály szobra is, amelyik a budapesti Vörösmarty téren áll.